Az esőember - Rainman

 

Egy film, melyről csak közvetlen megtekintése után tudok nyilatkozni. Ugyanis az az érzés, amit ez után a film után érzünk az... az kedves olvasóim egy igazán érdekes, és jó érzés. Úgyhogy gyorsan át is pörgetem, hogy igazán szívből tudjam elmondani Nektek, hogy milyen is ez a fantasztikus és magávalragadó film!

***

Na! Hát még így átpörgetve is fantasztikus egy film ez!
A történet elején megismerkedünk az önzőség megtestesítőjével, Charlie Babbittel, aki... hát enyhény szólva nem egy szimpatikus fazon! Csal, hazudik, s nem érdekli más mint a pénz.
Ezután kiderül, hogy dúsgazdag apja meghalt és a kedves fiacskájára nem hagy egy árva, penészes centet sem.
Charlie egy kis nyomozás árán rájön, hogy a vagyont Raymond örökli,  egy autista. Később kiderül, hogy Ray egyben Charlie bátyja is.
Charlie hirtelen elhatározza, hogy magával viszi Ray-t és megszerzi vagyonát.
Nem számít rá azonban, hogy Ray megszokott életén és különös tulajdonságain nem hajlandó és nem is tud változtatni. Ez többek közt azt jelenti, hogy percre pontosan tévé előtt kell ülnie, ha kezdődik a Perpatvar, csak ablak mellett lévő ágyban hajlandó aludni és az alsónadrágját kizárólag a megszokott áruházból veszi.
Charlie-t eleinte mindezek a tulajdonságok az őrület határára kergetik, ám ahogy egyre jobban megismerkedik Ray-el kialakul benne a testvére iránti szeretet.

Egy film, mely jogosan érdemli meg az Oscar-díjat és nincs ember, aki úgy kelne föl a székéből a film után, hogy ne érezné át az egész filmnek ezt a drámai, ugyanakkor komikus hangulatát.

 

Vissza a Filmekhez!